Itt a vízkereszt (igaz, tegnap volt, január 6-án), és kezdődik
a farsang időszaka. Azaz, itt a bulizás, a jelmezbálok, és a karneválok ideje.
Sok régi magyar néphagyomány is tartozik ehhez az időszakhoz, például Ipolytarnócon,
Litkén és Mihálygergén. Ilyenkor régen megszentelték a vízzel a házakat, az
ólakat, de még a bölcsőre is hintettek a vízből. Mivel ez a nap a háromkirályok
ünnepe is, a házak megszentelésénél alakult ki az a szokás a 15. században,
hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.
A 16. századtól kezdve pedig az ünnep részévé vált a csillagének éneklése is.
A farsang időszakában, a nagyböjtöt megelőzően bőségesen, és
sokat ettek az emberek, különösen zsírtartalmú ételekből. Különleges napja volt
ennek az időszaknak a Torkos Csütörtök. Hagyománya sajnos mára a viharos
történelmi időknek köszönhetően megkopott, de pár éve újjáélesztették. Bár
eredeti időpontja valószínűleg hamvazószerda előtti csütörtök lehetett, nálunk a jeles nap
utáni csütörtökön tartják. Ekkor a legtöbb étteremben féláron lehet enni.
Érdemes ezt felírnunk a naptárunkba! Egy párosban elköltött éttermi vacsora jó
hatással van a párkapcsolatra, és a barátainkkal is ünnepelhetünk ezen a módon.
De vissza a vízkereszthez.
Mostanság sajnos kevés ember foglalkozik a hitével aktívan,
ezért túl nagy ünnepnek nem tartjuk, de egy fontos esemény azért szinte
mindenkinél fűződik hozzá. Maximum eddig tartjuk feldíszítve a karácsonyfát.
Van olyan háztartás, ahol még eddig sem, hiszen a melegbe bevitt fenyőfa pár
nap után aktívan hullatni kezdi a leveleit, és a padlóra gyantát folyat.
Szerencsésebb helyeken alternatív fát állítanak, vagy gyökeres fenyőt vesznek,
de még mindig népszerű a vágott fenyőfa is Karácsonykor.
De vajon megéri? Azért a pár napért évente fenyők ezreit
vágják ki, és kb. harmadukat feleslegesen, mert nem kelnek el. Amikor tavaly,
december 24-én déltájban szállítottam haza a megrendelt tortát, már akkor az
árusok darabolták fel a rajtuk maradt árukészletet. Jó, mondhatjátok, hogy
eleve ezért ültetik ezeket a fenyőket, de valahol pazarlásnak érzem ezt is. De
hiába, minden szokásunkért fizetnünk kell. Ha nem mi, akkor valaki/valami más.
Különösen a lakótelepeken tucatszámra kerülnek ilyenkor a
kiszolgált fenyőfák a kukák mellé. Nem minden városban van komposztálás, vagy
közösségi gyűjtés, tehát sok helyen a szemétlerakókra kerül. Ott lebomlani nem
tud, hiszen se napfény, se oxigén nem éri, hát aktívan mérgező szemét lesz
belőle. Ennek eltakarítása, semlegesítése pedig a későbbi nemzedékekre ró majd nagy
terhet.
Pedig lehetne hasznosítani! Adjuk a kiszolgált fenyőt olyan
ismerősnek, akinél kályhás, vagy vegyestüzelésű a fűtés. A fenyő fája ugyanis
éghető. A tűleveles rész is (bár füstöl, ha nem száradt ki rendesen), de az
ágak és a törzs azért jócskán ad meleget. Nem is értem, miért nem gyűjtik
ilyenkor a fákat a szeretetszolgálatok! Pedig nagy segítség lehet azok számára,
akik nem tudják megvenni a fát a kályhába. Száraz, magas kalóriaértékű
fűtőanyag. Sok szegény embernek lenne tüzelője pár hétig ennyi fenyőből!
Ha azonban olyan szerencsénk van, hogy kertes házban lakunk,
akkor a tűleveles ágak mehetnek a komposztra. Akik gyakorlottak a
komposztálásban, azoknak fontos információ: a kétéves kupacra kell tenni őket.
A törzs és az ágak pedig a kályhába, vagy tavasszal karónak ideálisak.
Azt hiszem, ha fenyőfa lennék, szívesebben lennék komposzt, vagy gyújtós, mint mérgező szemét Karácsony után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése