A környezetvédelem Feng Shui-ja

Már látom, hogy itt hirtelen mindenki kétféleképpen reagál:

1, menjünk innét ez egy ezoterikus idióta.

2, Ez az új trend?

Nos, egyik sem és mindkettő!

A Feng Shui a keleti térrendezés művészete. Hogy hogy jön ez a környezetvédelemhez? Mondom, TÉR rendezés művészete.

Hol van például a fenti szobában tér? Az nincs. Teli van zsúfolva. A jó ég tudja mi mindennel. Néha talán jobb is nem tudni, mivel. Ámbátor az élővilág mindent megtalál, ami neki hasznos! Mi pedig állhatunk neki visítva takarítani, amikor rájövünk, hogy más nagyban hasznosítja a mi nem használt cuccainkat. Mondjuk a molyok anyagában a ruhát :D.

Ha megkérdeznék, akkor fel sem tudnánk sorolni, hogy az adott szobában/szekrényben/lakrészben mi is van valójában. Már régen el is felejtettük.



A legtöbbünk lakása azért nem megy el eddig, de hasonlóan néz ki. A felszínen rendet tartóknak is lehetnek rendetlen, zsúfolt szekrényei, hűtőládái, kamrái.

Hogy hogyan kapcsolódik ez a környezetvédelemhez?

Egyszerűen.

Az alapelv az, hogy HASZNÁLD, AMID VAN!

Nézz szét alaposan a szobádban/lakásodban/házadban. Mi az, amit már nem használtál évek óta? Csak a helyet foglalja, tisztítod, mert muszáj (vagy már azt sem), nem szereted, és sose fogod már használni többet. Őszintén!

Ezeken a dolgokon jobb minél hamarabb túladni. Miért?

A Feng Shui szerint elveszik a a teret a növekedéstől, és csak stresszelsz miattuk. Pénzt is veszítesz, hiszen mindet gondozni, tárolni kell. Ez pedig pénzbe, és ami még fontosabb, időbe kerül. 

Környezetvédelmi szempontból pedig nagy a veszélye annak, hogy egyszer megunod az egészet és kidobod a még használható holmijaidat a szemétbe. Pedig jók még, működnek, és más még tudná használni! Csak valamiért nem tetszenek, rikító a színe, rossz a mérete, nem áll kézre, meg még valakié volt, aki számodra fontos volt.

Persze nem arról beszélek, hogy az évente egyszer használt karácsonyfadíszeket, a csavarkulcskészletet, síléceket, fürdőköntöst vagy a sütiformákat dobd el. Bár utóbbit, ha sosem fogsz sütni, mert nincs rá időd, vagy nem szeretsz, tényleg értelmetlen megtartani.

Csak azzal érdemes körülvenni magad, ami használsz is. 

Így kevesebbet kell takarítanod, több lesz a tér, és ez sok időt fog a számodra megspórolni. Amit azzal tölthetsz, amivel igazán szeretnéd.

Amit nem használsz, azt add el, vagy add oda valakinek! Nem csak a családtagjainkban érdemes gondolkodni. Rengeteg internetes csere-bere, adok-veszek oldal van, vagy olyan felajánlói lapok, ahol a megunt kincseidet a rászorulóknak adhatod. Érdemes rákeresni többféle megoldásra is. Így az embereknek és a környezetnek is nagy szolgálatot teszel, hiszen a továbbadott tárgyaid örömet szereznek az embereknek, míg erőforrásokat spórolnak meg a Föld számára.

Hol az elég a vásárlásnál?

Tegnap egy olvasmány hatására gondoltam végig fejlődésünk lehetséges útjait, és úgy döntöttem, hogy sokadszorra is a Föld, és az Emberiség együttműködését akarom a jövőben.

Ehhez viszont sokaknak segítségre van szüksége. Elkezdeni viszonyt nehéz. Mégis miért mi tennénk a Föld ellen? Mi nem vagyunk rosszak! Sokakban ez a kérdés merül fel elsőnek, ezért nem akarnak hallani sem a környezetvédelemről.

Pedig senki nem rossz. Csak amit teszel, az nem jó. Már ha a Föld oldaláról nézzük a dolgokat. Mert min is alapul a kapitalizmus? Vásárolj, majd dobd el és vegyél másikat, amit szintén eldobsz majd, hogy vehesd a következőt.

Ezt a bolygónk már nem bírja fenntartani, az évmilliók alatt felhalmozott tartalékait éljük fel. Nekünk egyelőre jó így. 

De vajon meddig?

A mi életünkben azért még biztosan kitartanak a vészesen fogyatkozó erőforrások. Azonban nem kell a jövő nemzedékeire gondolnunk ahhoz, hogy belássuk, nem folytathatjuk így tovább. A közösségi portálokon elrettentésként naponta láthatjuk, hogy mennyire beteg, mérgezett az étel, ami a tányérunkra kerül, szennyezett a víz, amit megiszunk, és a levegő, amit belélegzünk... hol van már benne az a 21 % oxigén?

Tehetünk ellene valamit is?

Tehetünk. Sőt! Csak mi tudunk tenni, más helyettünk nem!

Kezdjük a vásárlásaink szemrevételezésével. Gondoljuk végig, mit és mennyit vásárolunk átlagosan egy héten, amit kevesebb környezetterheléssel is megoldhatnánk!

Péksütemény

A reggeli életmentő, amikor rohanunk. Csak éppen műanyag, vagy papír-műanyag kombó zacskóba vásároljuk meg. Legalább a csomagolást meg kellene spórolni! Meg is lehet: vigyél magaddal egy műanyagdobozt. (Haladók fém uzsonnásdobozt is használhatnak!) Az ÁNTSZ nem tiltja, hogy saját csomagolásba kérd a péksüteményeket, és a vonalkódot a dobozra is rá lehet ragasztani, ha szükséges. 

Naponta így mínusz 1 zacskó, évente 365. Ez kb egy kilónyi műanyag, amit nem vettél meg, ami helyett nem kellett újabbat gyártani! Ha minden magyarországi magyar így tenne, ez évente mínusz 10 millió kg, azaz 10 ezer tonna műanyaggal jelentene kevesebbet. Még akkor is, ha beleszámoljuk a (sokszor) felhasznált ételes doboz súlyát is.

Sok kicsi sokra megy! 😎

Hol az elég?

Egy diákomtól kaptam kölcsön Ray Kurzweil könyvét, A szingularitás küszöbén-t. Az élet nagyban zajlott, így csak ma volt időm belekezdeni.

Kár volt.

Én szeretem a matematikát és a sci-fit is. Gyerekkorom óta Asimov, Star Trek és Stargate rajongó vagyok. Bevallottan. Bírom az alternatív gondolkodásmódokat, de ez a könyv sok volt nekem. Az ipse (írónak azért nem mondanám), nyíltan azt óhajtja propagálni, hogy egyesüljünk a robotokkal, mert ez a következő evolúciós lépés.

Mi van?

Mi a fészkes francnak? - hördültem fel a negyvenedik oldalon. Nem kellett volna, mert válaszolt rá. Hogy nagyobb és gyorsabb legyen az agykapacitásunk, sokkal több időnk legyen fontos dolgokra, és önfejlesztő biorobotok segítségével még fejlettebb robotokat és rendszereket hozzunk létre, hogy dimenziót válthassunk végre. Mindezt egy kellemes párbeszédes formában magyarázza el a (hülyének nézett) olvasó számára a fejezet végén.

Na, itt hagytam abba az olvasást. Mert egy dolog, hogy propaganda van, elég sok zúdul ránk naponta, de hogy egy ilyen öngyilkos elmeszüleményt saját jószántamból elolvassak, sőt, tapsikoljak a bevezetésének, hát az már túlmegy a béketűrésem határán.

Minek kellene nekem egyesülni önfejlesztő biorobotokkal?

1, Örök élet

Ki akar örökké élni? Persze, itt mindenki felteszi a kezét. Mert milyen klassz és utópisztikus dolog, hogy bármeddig gyűjtheted a pénzedet, előbb-utóbb meg tudod venni azt az Audi Végtelent. De biztos vagy benne, hogy ezt úgy akarod elérni, hogy örökké rabszolgája leszel valakinek? Mert bizony pénzt - ha nem örökölsz, és kitől örökölnél, ha mindenki örökké él - csak munkával lehet megkeresni. De mivel örökké élsz, a fizetés sem lesz sok, hiszen ahhoz hogy tovább fejlődj, és fejleszd a biorobotjaidat, amivel úgy élhetsz, mint egy megtestesült mobiltelefon, ahhoz sokat kell ám fizetni és dolgozni! Szóval az örök mókuskerékből így azért egy kicsit sok!

2, Nagyobb legyen az agykapacitásunk

Minek? Hogy feltölthesd a virtuális valóságot az agyadba, ha már nem bírod az igazit? Mert minden másra ma már vannak elég jó kapacitású gépek. Csak tudd használni, ahelyett, hogy az használna téged!

3, Több időnk legyen az igazán fontos dolgokra

Milyen fontos dolgokra gondolsz? Persze, mindenki többet szeretne együtt lenni a szeretteivel. Aha. Most volt Karácsony. Meddig bírtad velük? Őszintén! Akkor most képzeld el ezt egy örökkévalóságig. De egy idő után már az utazásba, a mulatozásba, és a láblógatásba is belefárad az ember, és másra vágyik. Mire? Ki mire. Általában arra, hogy értelmes dolgokat csináljon, és valami maradandót hozzon létre. De manapság, amikor a tegnapi szuperkütyüt már másnap elavultnak tartjuk mi a maradandó? A család. Vissza a kiindulási ponthoz.

4, Hogy még fejlettebb technológiákat hozzunk létre

Miért? Már a mostani "okos" telefonok kapacitásának is csak a töredékét használjuk ki! Mire kellene több? 

Már lezajlott az első sikeres  fejátültetés. Mégis mire fogjuk használni? 

A válasz sajnos nyilvánvaló: a gazdagok vesznek majd új testeket, a szegények pedig eladják azt nekik. Persze felvetődik a kérdés, ha már megoldották az idegpályák összekapcsolását úgy, hogy az átültetett fejjel minden mozog és teljes kapacitáson működik, akkor miért nem gyógyítják meg a gerincvelő sérülés miatt lebénultakat? Egyszerű: amiért nincs ingyenenergia, ingyenlakás, alapjuttatás, amiért bérkülönbségek vannak az egyes országok között, amiért a szegény nem juthat hozzá ahhoz, amihez a gazdag.

Ugyanez lesz a technológiával is. A szegények nem fognak hozzájutni, hiszen a gazdagoknak ez nem érdeke. Legjobb esetben is csak semleges a számukra, minden egyéb esetben ez visszafogandó eszköznek minősül. Persze a rendszerhez hű szolgák részesülni fognak valamilyen szintű juttatásban, amiért a barátaik/rokonaik/szomszédaik besúgásával, áruba bocsátásával fognak fizetni. Szép új világ! Azaz inkább a régi, ha megnézzük a szocialista, vagy a diktatórikus rendszereket.

Bónusz:

Kurzweil hisz abban, hogy a fejlett robotizált társadalomnak érdeke lesz fenntartani a biológiai életet.

Erre már én is csak azt tudom mondani: AMERIKAI. 

Kicsit sem dicsérő hangon! Mert egy robotizált, digitalizált egységnek nincs szüksége biológiára. Nincs érdekében azt fenntartani, hiszen a biológia csak a gépek elől veszi el az erőforrásokat. 

Már az örök optimista Asimov is elgondolkodott arról, hogy mi van, ha a robot megváltoztatja a Robotika Törvényeit, vagy nem engedelmeskedik nekik. Ellentmondásos eredményre jutott, amit próbált feloldani Kalibán című (félkész, más által befejezett) munkájában. Nem igazán sikerült neki, talán ezért is nem írta végig a gondolatmenetet.

A Star Trek alkotóinak Borgjai sem arról híresek, hogy békésen, harmóniában dolgoznának együtt a biológiai életformákkal. A valósághoz a legközelebb a Csillagkapu/Stargate Replikátorai vannak. 

Érdemes legalább ezeket átrágni, mielőtt valaki békés szimbiózist remél a tökéletlen emberek által tervezett tökéletes technológiával.

Advent harmadik napja

Megvolt a nagybevásárlás?

Nagyszerű.

Akkor a mai adventi naptárban újabb feladat vár rád! Tervezd meg a jövő heti menüt! Úgy, hogy ne kelljen elmenni hét közben bevásárolni. 

Szó mi szó, egyétek üresre a hűtőt és a mélyhűtőt. 

Természetesen, ha már elkezdtél bespájzolni az ünnepekre, azt ne egyétek meg előre, valamint az előre vásárolt élelmiszereket se, hiszen, akkor már jó előre eltervezted, amikor vásároltál.

De minden romlandó élelmiszert egyetek meg! A joghurttól kezdve a sajtokon át a szendvicskrémekig, mindenféle felvágottat és zöldséget használj fel a jövő heti étkezésekhez. 

Az is ér, ha az el nem fogyasztott ennivalót lefagyasztod későbbre.

Csak a hűtőt ürítsétek ki!

Hogy miért?

Mert rengeteg élelmiszert dobunk ki. Megvesszük, mert a boltban úgy érezzük, hogy megennénk. Vagy a gyerek nyúzott érte, vagy akciós volt. Megvettük. Bedugjuk a hűtőbe, majd hátratoljuk amikor betesszük a következő kívánatos élelmiszert is.

Így romlik meg a legtöbb élelmiszer.

És kidobjuk, mert megromlott. Vele együtt kidobjuk az előállításához, szállításához szükséges energiát is. Plusz a pénzünket, de ez szokta az embert a legkevésbé zavarni. 

A Földet már annál inkább, mert a becsomagolt, kemikáliákkal teli élelmiszer lebontása túl nagy falat neki. Így aztán bűzlő, mérgező szemétteleppé avanzsálódik a hulladéklerakó, és  bűzlő, fertőző trutymó évtizedekig szivárog a talajba, a vízbe, a levegőbe. Mérgezve minket és a gyermekeinket is.

Ne dobjunk hát ki élelmiszert! Inkább tervezzük meg a vásárlást és együk üresre a hűtőt.

 

Advent második napja van...

Köszönt és minden jót kíván egy csupasz zseb a körtefán.

Ami annak lesz a következménye, hogy jön a hétvége, a bronzvasárnap, lehet menni vásárolni.

Mai feladat: gondold végig, hogy mit és miért akarsz megvenni?

Karácsonykor az emberek mindig kiköltekeznek. Oké, hogy nálunk ilyenkor vannak a nagy leárazások és a családok zöme az ünnepekre veszi meg a nagyobb kiadást jelentő háztartási gépeket, egyben letudva az ajándékozást is.

Nem is a szükséges dolgok Karácsonyi Ajándékká avanzsálása miatt van gond.

Hanem hogy mindenkinek "kell" venni valamit, de "nehogymán csórónak nézzenek" alapon, mindenki alaposan a zsebébe nyúl. Aztán meg az arca nyúl meg otthon, amikor a huszadik drága kacattal nem tud mit kezdeni, a zsebe meg üres, és kérdés hogy húzza ki fizetésnapig.

Ez volna a boldogság, amit szerezni akarunk a másiknak?

Idén próbáld meg kitalálni, mire van szüksége, és abból ajándékozni. Egy elfoglalt ember nem biztos, hogy imádja a sokadik színes fürdősót, aromamécsest, karácsonyfadíszt. Akkor sem, ha szeretettel készítik neki. Előfordulhat viszont, hogy értékelné, ha valaki kitakarítana nála, mert nincs erre ideje. Már vannak takarítócégek nálunk is, lehet hozzá utalványt venni. (Hacsak mi nem ajánljuk fel a segítségünket - de nem biztos, hogy megmaradna a barátság, miközben a koszt takarítod a barátodnál.)

A gyerekek sem mindig a legújabb játéknak örülnek, hanem mondjuk egy sétának az állatkertben. Állatkerti belépőt is ajándékozhattok a családnak, így az élmény sokkal inkább emlékezetes marad, mint a negyvenötödik kisautó, vagy műanyag baba.

Ez csak két sarkított példa arra, hogy az emberek milyen különbözőek, és élményt ajándékozni sokkal inkább örömet szerez, mint amikor tárgyakat kap az ember.

A legemlékezetesebb ajándékom egy 3*1000 darabos kirakó volt. Hetekig pakolta a család, és azóta is emlegetjük. Bár több kirakót érdekes módon nem vettünk azóta sem. Viszont ennek hatására rászokott a család a társasjátékokra. Dominó, és kártya, semmi extra. 

Viszont ehhez a rágcsálnivaló süti jön jól. Főleg, ha nem nekünk kell megsütni! Abból Gombóc Artúrhoz méltó mennyiséget és féleséget bírunk betermelni.

Szóval idén mindenki legyen kreatív!

Vagy kössön a családdal meg-nem-támadási-szerződést. Megsúgom: a szülők nem szokták betartani, hát pár aprósággal azért készüljetek!

A Föld bolygó adventi kalendáriuma

Általában túl elfoglalt vagyok, hogy a családom és baráti köröm szerint térítgetésnek nevezett öko-bloggolásra időt tudjak szakítani. Általában? Azt akartam írni, hogy mindig.

Pedig nem is térítgetek. Csak elmondom a véleményemet, aztán utánam az özönvíz. Mert fontosnak tartom, hogy ha sikerül időt szakítani rá, akkor bárkinek megmutathassam, hogy környezetbarátan élni nem jelent egyet a csórósággal, az igénytelenséggel, és messze nem mazochizmus. Ellenkezőleg: egy vidámabb, kreatívabb, nyugodtabb életet kapunk cserébe. Nem is kell olyan nagy dolgokat tenni érte.

Mert apróságokkal is nagyon sokat tudunk tenni a Föld védelme érdekében.

Mik azok az apróságok? Bármi, ami szembejön velünk. Most például a következő videó jött velem szembe:

https://www.facebook.com/ThisIsZinc/videos/559571920910145/

 Igen, tudtam, hogy a tengeri állatok sokat szenvednek a műanyagoktól. Megsebzi, eltorzítja testüket, tönkreteszi emésztőrendszerüket, és torz utódokkal, vagy terméketlenséggel sújtja őket. Utóbbi kettő sajnos ránk is hatással van, lévén a mi emberi hormonrendszerünkbe a különböző lágyítók éppúgy belekavarhatnak, mint a vadon élő állatokéba.

Szóval ez jött most velem szembe.

Én már nagyon sok műanyagtól megszabadultam szépen lassan az évek folyamán. Mindegyiktől persze lehetetlen, mert ugye fogkefét azért én is cserélek, és abból higiénikusabbnak tartom a műanyagot. Szintúgy a vécékefe és a felmosóvödör esetében. Szóval nem lehet mindent kicserélni. De a legtöbbjére törekedni kell.

Minden első lépés nehéz, ha az ember egész életében hozzá volt szoktatva a műanyagok pazarló használatához. Ezért gondoltam úgy, hogy elmondok pár tippet a hétköznapjaimból. Hátha segít, és egy kicsit elgondolkodtok vásárlás közben, otthon, segítve ezzel a Földnek és a következő generációnak is.

Ha pedig van Adventi Kalendáriumotok, akkor vegyétek úgy, hogy a tippek megfogadásával a Föld Adventi Kalendáriumán bontogattok ki naponta egy-egy ablakot. 

Elvégre megérdemli, nem? 

Egész életetekben táplált, az első lélegzetvételetektől ő adja az életető oxigént, és a fedelet a fejetek fölé. Mindezt saját rendszerének tönkremenetelével tudja biztosítani. Mint egy áldozatkész anya. Ezért minden nap megérdemel valami kis apróságot, amit csak tőlünk kaphat meg.

Mi is legyen az első apróság?

Minden magyar háztartásban akad egy zacskó, ami teli van zacskókkal.Legyen az első apróság az, hogy ma este nézd meg a szelektív gyűjtőt és szedd ki belőle az összes ép nejlonzacskót! Ha nincs szelektív gyűjtőd, akkor a háztartásból szedd össze a már nem használt ép zacskókat, és hajtogasd össze őket. Ezeket fogod innéttől kezdve szemetesnek használni a vásárolt szemeteszacskó helyett.

Ha pedig akarva sem találsz zacskót, akkor keress egy műanyag ételes dobozt. Holnap reggel, amikor megveszed a reggeli kakaóscsigát, túrósbatyut, péksütit, akkor kérd ebbe a dobozba zacskó helyett.

Majd írd meg, mit szóltak hozzá a boltban!

A házi joghurt receptje

Tegnap az egyik közösségi oldalon egy hölgy joghurtkészítő gépet keresett. Nagyot néztem. Minek ehhez gép? A joghurtot a baktériumok készítik, nem a gép.

Aztán felülvizsgáltam az álláspontomat. Elvégre apukám mindig azt sulykolta belém, hogy ne magamból induljak ki. A tanításhoz persze ez nagyon jól jön, de azért nehéz megcsinálni, hogy az ember folyton a másik fejével próbáljon gondolkodni. De apunak abban igaza volt, hogy mindannyian másképp élünk, mások a tapasztalataink, és ezt, ha tudjuk, illik megosztani egymással. Ez viszi előbbre a világot.

Ezért udvariasan megkérdeztem a hölgyet, hogy érdekli-e a joghurt receptje? Gép nélkül, csak úgy kollégista-módra. Kérte, és meglepetésemre nem csak ő!

Úgyhogy úgy gondoltam, közreadom. Elvégre még senki nem szabadalmaztatta a joghurtkészítés eljárását, tehát közkincs. Világörökségünk része.

De nem is olyan bonyolult dolog. 

Hozzávalók:

• 1 liter tej, vagy fél liter, vagy amennyit szeretnél
• 1 kis doboz élőflórás joghurt ez lehet bolti, vagy kérhetsz ismerőstől, aki készít joghurtot. Ez kb 1 liter tejhez elég, ha többet szeretnél készíteni, emeld a mennyiséget!
• Termosz, vagy befőttes üvegek és egy hűtőtáska.

A tejet fel kell melegíteni kb 45 Celsius fokra, és ott tartani tíz-tizenöt percen keresztül. Nem kell hozzá hőmérő, ez a kézmelegnél egy kicsit melegebb hőmérséklet. Azért kell, hogy a tejben jelenlevő baktériumokat elpusztítsuk, hiszen nekünk a joghurtbaktériumok elszaporítása a célunk.

Utána hagyjuk kézmelegre hűlni a tejet, és keverjük bele a joghurtot. Majd töltsük termoszba, vagy befőttes üvegekbe, és tegyük 8-10 órára egy hűtőtáskába. Így folyamatos meleget tartunk a jogurtkultúrának, és el tud szaporodni.

Végül nincs más dolgunk, mit a hűtőbe tenni a kész joghurtot.

Nem lesz olyan kemény, mint a bolti változat, hiszen azokba olyan adalékokat is tesznek, amelyek keményebbé, krémesebbé teszik a joghurtot. De éppolyan finom lesz. Innét pedig már csak ízlés dolga, hogy joghurtitalt készítesz-e belőle, vagy lekvárt keversz bele és gyümölcsjoghurtként tálalod, netán szószokat ízesítesz vele. Mindenhogy finom.

Ízre nem lesz változás, ezért a család nem fogja észrevenni, hogy nem bolti joghurtot kap, de te tudni fogod, hogy egészségesebb, kevesebb mesterséges anyaggal zsúfolt az, amit megesznek. Nem kell felvilágosítanod őket róla. Ha kérdezik, miért otthon készíted a joghurtot, mondhatod azt, hogy környezetbarát vagy, és sokkal kevesebb szemeteléssel jár. (Ami ugye igaz is, hiszen egy csésze elmosogatása lényegesen kisebb környezetterheléssel jár, mint a műanyag-alumínium kombó előállítása, és ártalmatlanítása. A lecsökkent háztartási kiadásokról nem is szólva!)

Ja, azt elfelejtettem, hogy hagyj egy evőkanálnyit a következő adag elkészítéséhez! Általában ezt a lépést felejtjük el, és vehetünk egy újabb doboz bolti joghurtot.