Gazdagság-szegénység

Nem tartom magam gazdagnak. Sőt. Inkább azt mondanám, a szegényebb rétegbe tartozom. Nem megyek évente a Bahamákra, beérem a közeli tóval, és a családom meglátogatásával. Nincs autóm, se motorom, csak egy bringám. Saját házam sincs, viszont két lakást kell fenntartanom egyedül. A bérem sem felsőkategóriás. Egy szó mint száz, biztos hogy vannak nálam szegényebbek, de hogy gazdag nem vagyok, az biztos.

Egészen a tegnapi napig így gondoltam. Akkor pakoltam össze holmimat Aszódon, hogy a nyárra hazaköltözzek Veszprémbe. Úgy gondoltam, hogy egy-két táskára való holmim lehet csak, azt simán hazahozom.

Ekkor ért a meglepetés.

Egy-két táskányi? Vagy hat doboznyi cuccot sikerült felhalmoznom úgy, hogy csak hét közben élek ott! Oké, ha leszámítom a tisztítószerek és az ennivaló két dobozát, akkor is marad négy dobozzal! 

Plusz a szőnyeg.

Szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy ennyi mindent képtelen vagyok hazacipelni vonaton.

Maradtak hát az aszódi lakásban. Bedobozolva várják, hogy augusztus végén visszatérjek.

Rá kellett jönnöm, hogy gazdag vagyok. Ennyi holmit egy szegény háztartás biztos nem halmoz fel! Aláírom, nem túl értékesek, de akkor is. Hajszárító mindig kell, és a ruháimat is úgy válogattam össze, hogy ne igen menjenek ki a divatból. A konyhafelszerelésnél is igyekeztem tudatosan több funkciós, vagy praktikus holmikat venni. Mégsem tudtam egy hátizsákban és egy gurulós bőröndben elhozni magammal.

Ha pedig körülnézek a veszprémi lakásban megint csak azt látom, hogy rengeteg holmim van. Igaz, azt már otthon, kisgyerekként megszoktam, hogy a ruhásszekrényből is könyvek potyognak a fejemre, ha óvatlanul nyitom ki, de nálam sincs másképp. Le tudnám foglalni egy ideig Yomiko Readman-t, azt biztos. Eszméletlen mennyiségű papírhegy is vár feldolgozásra, amit folyamatosan halogatok. Pedig selejtezni, rendszerezni kellene, máris több helyem lenne. Meg különféle félig-meddig elkészült, csak terv szintjén megmaradt kézműves cuccok garmadája is várja, hogy befejezzem.

A feng shui-s barátnőm szerint ez a sok minden csak felesleges terhet tesz a vállamra, holott lehetnék szabadabb is. A sok kacat eldugítja az életemet, és útját állja a fejlődésemnek.

Nem tudom, mennyire van igaza, de eldöntöttem. Idén nyáron, nekiesek! Kész, vége, muszáj helyet felszabadítani. 

Hogy mennyire fogja ez befolyásolni a gazdagságomat, nem tudom. Az viszont biztos, hogy szeretem a szellős helyeket, és a minimalista lakberendezést. Ahogy viszont most kinéz a lakás, az minden, csak nem a vágyaim szerinti kinézet. Szóval kalandra fel!

Selejtezzünk!